Az amerikai társaság (dr Michael Smith és munkatársai) által kiadott tananyagok és térképek nem pontokat oktatnak, hanem nagyobb kiterjedésű zónákat. Ez abból adódik, hogy a zónák kiterjedése az egyén állapotától függően változhatnak, valamint a felületesebb kínai térképeken a pontok lokalizációja sem egységes, kisebb (pár miliméteres) eltérések adódnak. Ezeknek az eltéréseknek az oka látható az alaposabb kínai anyagok tanulmányozása során: például a nagyobb tüdő zónában egy halom tüdő pont található egymáshoz közel, amik között kisebb hatásbeli különbségek megfigyelhetők, viszont több pont egyidejű kezelése növeli a hatékonyságot. Erre példa a Britt NADA Társaság, akik 6 pontot oktatnak és kezelnek egyszerre: két tüdő pontot is szúrnak.
1987-ben Nogier is újratervezte a fültérképét, amiben nem pontokat, hanem nagyobb területeket jelölt ki, így több érzékeny pont megkeresése révén a zónán belül hatékonyabban lehet kezelni.[1] Ezáltal érthetővé válik, hogy miért lehetséges többféle lokalizáció a világban, és az eltérések ellenére klinikai igazolás kivitelezhető!
Szövettanilag az akupunktúrás pontokban az idegvégződések száma szignifikánsan nagyobb, ezért szúráskor pici érzékenységet tapasztalhat a kezelt személy, míg a nem megfelelően kivitelezett lokalizáció esetén nem érez semmit se.
A fülakupunktúrás addiktológiai eljárások szakma vizsgáztatói és szakértői sem értenek egyet egymással a pontok lokalizálásban. Mindenki a saját „igazát” védi, pedig eltérő, de megfelelő pontok lokalizációja elfogadható, sőt hatékonyabbá teheti a kezeléseket!
A fülakupunktúrás addiktológia ENKK szakmai vizsgához kiadott ajánlott irodalomjegyzék egyik könyve, A hagyományos kínai orvoslás vezérfonala című műben a fülakupunktúrás pontok lokalizációja rész tárgyalásánál erre a szerző is felhívja a figyelmet, vagyis a fül kezelni kívánt területének legaktívabb részét kell akupunktúrás tűvel szúrni![3]
A külföldi országokban a helyi társaságok oktatási anyagait megvizsgálva láthatjuk, hogy nem egységes a módszer: kisebb-nagyobb különbséggel szúrnak. Többféle tüdő pontok (van olyan szakértő és vizsgáztató az ENKK-ban, aki thalamus pontot oktat tüdő néven!), máj pontok (akár lépet is kezelnek), stb.

Természetesen a nagyobb kiterjedésű zónák véletlenszerű szúrása nem hatékony, csak a zónákon belül található akupunktúrás pontok megfelelő lokalizációjával érhetjük el a kívánt hatást! (Érdemes megvizsgálni az érzékeny területeket.)

Egyet ne feledjünk, hogy bármelyik módszert is alkalmazzuk, a megfelelő lokalizációk klinikailag bizonyíthatóak!

Mindezekből következik, hogy nemcsak egyetlen NADA lokalizáció lehetséges!

Pár példa az országok szervezetei által különbözően kivitelezett akudetox protokoll kapcsán:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[1] Medical Acupuncture Volume 26, November 2, 2014
[2] A felhasznált fotók az aláírásukban szereplő országok hivatalos NADA szervezetek honlapjairól származnak.
[3] dr Rideg Sándor, Rideg Róber: A hagyományos kínai orvoslás vezérfonala, Lectum Kiadó 2006