N\u00e9h\u00e1ny orsz\u00e1gban \u00e1prilis 17-\u00e9n tartj\u00e1k a herbalist\u00e1k napj\u00e1t. \u00a0(Angolsz\u00e1sz orsz\u00e1gokban a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyekkel foglalkoz\u00f3 szakembereket herbalist\u00e1knak, haz\u00e1nkban \u00e9s a n\u00e9met nyelvter\u00fcleteken fitoterapeut\u00e1knak h\u00edvunk.) Ennek alkalm\u00e1b\u00f3l szeretn\u00e9k megeml\u00e9kezni a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyter\u00e1pia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek fontosabb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seivel.<\/p>\n
M\u00e1r az \u0151sember<\/strong> is haszn\u00e1lt n\u00f6v\u00e9nyeket tapasztalati \u00faton baj\u00e1nak enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re vagy \u00e9pp t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si \u00a0c\u00e9lb\u00f3l. Kr e. 9200 k\u00f6r\u00fcl id\u0151b\u0151l Irak ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 Shanidar-barlagban gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeket tal\u00e1ltak a r\u00e9g\u00e9szek, amiket felt\u00e9telez\u00e9s\u00fck szerint egy\u00e9rtelm\u0171en gy\u00f3gy\u00edt\u00e1si c\u00e9lra haszn\u00e1ltak fel. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a cickafark, feh\u00e9rm\u00e1lyva, bel\u00e9ndek. Egy neanderv\u00f6lgyi fog lelet\u00e9n a plakkr\u00e9tegnek vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l kider\u00fclt, hogy kamill\u00e1t, cickafarkat, ny\u00e1rf\u00e1t r\u00e1gcs\u00e1lhatott vagy ehetett az \u0151sember.<\/p>\n Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyhaszn\u00e1latr\u00f3l kr.e. 5000<\/strong> t\u00e1j\u00e1n keletkezhetett a sum\u00e9rokn\u00e1l, Mezopot\u00e1mia<\/strong> ter\u00fclet\u00e9n (mai Irak). Ibn S\u00edna (latinosan:\u00a0Avicenna<\/strong>) perzsa polihisztor a Canon Medicinae<\/em> m\u0171v\u00e9ben a korszak leghatalmasabb orvos\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, az orvosok fejedelm\u00e9nek tekintett\u00e9k. Jelent\u0151s hat\u00e1sa volt munk\u00e1j\u00e1nak m\u00e9g \u00e9vsz\u00e1zadokkal k\u00e9s\u0151bb Eur\u00f3p\u00e1ban is. \u00d6sszefoglalta a g\u00f6r\u00f6g, a r\u00f3mai \u00e9s az egyiptomi tud\u00e1st, \u00faj szintre emelve \u0151ket ez\u00e1ltal. Az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n<\/strong> a vil\u00e1g sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban (haz\u00e1nkban is) az orvosi k\u00e9pz\u00e9sekb\u0151l sz\u00e1m\u0171zik a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek<\/strong> oktat\u00e1s\u00e1t. 1980-as \u00e9vekben<\/strong> a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben \u00fajb\u00f3l egyre nagyobb ig\u00e9nyek jelenik meg a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek ir\u00e1nt, valamint a hagyom\u00e1nyos \u00e9s n\u00e9pgy\u00f3gy\u00e1szati felhaszn\u00e1l\u00e1suk<\/strong> ir\u00e1nt. N\u00e9h\u00e1ny orsz\u00e1gban \u00e1prilis 17-\u00e9n tartj\u00e1k a herbalist\u00e1k napj\u00e1t. \u00a0(Angolsz\u00e1sz orsz\u00e1gokban a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyekkel foglalkoz\u00f3 szakembereket herbalist\u00e1knak, haz\u00e1nkban \u00e9s a n\u00e9met nyelvter\u00fcleteken fitoterapeut\u00e1knak h\u00edvunk.) Ennek alkalm\u00e1b\u00f3l szeretn\u00e9k megeml\u00e9kezni a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyter\u00e1pia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek fontosabb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seivel. M\u00e1r az \u0151sember is haszn\u00e1lt n\u00f6v\u00e9nyeket tapasztalati \u00faton baj\u00e1nak enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re vagy \u00e9pp t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si \u00a0c\u00e9lb\u00f3l. Kr e. 9200 k\u00f6r\u00fcl id\u0151b\u0151l Irak ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 Shanidar-barlagban gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeket … \u00c1prilis 17 – herbalist\u00e1k napja<\/span> b\u0151vebben…
\nKr. e. 1534 Egyiptomb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Ebers-f\u00e9le papirusztekercs<\/strong> 20 m hossz\u00fa 30 cm sz\u00e9les orvosi sz\u00f6veg, ami t\u00f6bb mint 850-f\u00e9le gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9ny haszn\u00e1lat\u00e1t \u00edrja le. Orvosi szakter\u00fcletenk\u00e9nt is tal\u00e1lunk le\u00edr\u00e1sokat, mint a n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat, a pszichi\u00e1tria \u00e9s a fog\u00e1szat. A piramis\u00e9p\u00edt\u0151k fokhagym\u00e1t kaptak betegs\u00e9gmegel\u0151z\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.
\nHippokrat\u00e9sz<\/strong> a Corpus Hippocratium<\/em>ban t\u00f6bb mint 200 gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyt gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze, megalkotta a nedvk\u00f3rtan elm\u00e9let\u00e9t, ami az eur\u00f3pai orvosl\u00e1s alapj\u00e1ul szolg\u00e1lt sok sz\u00e1z esztend\u0151n kereszt\u00fcl. \u00daj\u00edt\u00e1sa abban \u00e1llt, hogy a kort\u00e1rs orvosok a betegs\u00e9geket istenekt\u0151l eredeztett\u00e9k, m\u00edg \u0151 a szervezet megbomlott egyens\u00faly\u00e1val magyar\u00e1zta, amit a term\u00e9szet t\u00f6rv\u00e9nyei szab\u00e1lyoznak.
\nK\u00edn\u00e1ban<\/strong> a S\u00e1rga Cs\u00e1sz\u00e1r Bels\u0151 K\u00f6nyv\u00e9<\/em>ben szint\u00e9n foglalkoznak a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyekkel.
\nMarcus Aurelius cs\u00e1sz\u00e1r orvosa, a r\u00f3mai\u00a0Gal\u00e9nosz<\/strong> t\u00f6bb k\u00f6tetes gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyes k\u00f6nyvet k\u00e9sz\u00edtett.
\nDioszkorid\u00e9sz<\/strong> kr. u. 1. sz\u00e1zadban \u00a0\u00edrta meg k\u00f6zel 600 gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyt feldolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9t, a De Materia Medica<\/em>-t, ami m\u00e9g a k\u00f6z\u00e9pkorban is haszn\u00e1latos volt, k\u00f6zel 1500 \u00e9vre kihat\u00f3 munka volt.<\/p>\n
\nA s\u00f6t\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkorban <\/strong>a kor\u00e1bbi g\u00f6r\u00f6g \u00e9s r\u00f3mai tud\u00e1st \u00e9s k\u00f6nyveket betiltott\u00e1k, \u00edgy csak az\u00e9rt \u00e9lt\u00e9k t\u00fal az id\u0151 t\u00e1vlat\u00e1t, mivel a zsid\u00f3 \u00e9s arab tud\u00f3sok leford\u00edtott\u00e1k g\u00f6r\u00f6gr\u0151l a saj\u00e1t nyelv\u00fckre.
\nA k\u00f6z\u00e9pkorban a szerzetes rendek<\/strong>\u00a0feladatuknak tekintett\u00e9k a betegek seg\u00edt\u00e9s\u00e9t, gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeket haszn\u00e1ltak gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sukra. Kertekben szigor\u00fa szab\u00e1lyok szerint termelt\u00e9k \u0151ket \u00e9s feljegyz\u00e9seket k\u00e9sz\u00edtettek az \u00e1ltaluk tapasztalt gy\u00f3gyhat\u00e1saikr\u00f3l.<\/p>\n
\n1575-ben Melius Juh\u00e1sz P\u00e9ter<\/strong> a Herbaricum<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171ve haz\u00e1nk meghat\u00e1roz\u00f3 gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyes k\u00f6nyve volt.<\/p>\n
\nAz 1950-es \u00e9vekt\u0151l v\u00e1lt\u00e1s volt<\/strong>, a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeket a modern tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyeket alapj\u00e1n elkezdt\u00e9k tanulm\u00e1nyozni, kezdik \u00fajb\u00f3l elismerni hat\u00e1sukat.<\/p>\n
\n1997-ben haz\u00e1nkban \u00e1llamilag elismert eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakma lett<\/strong> a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyekkel val\u00f3 gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s, a fitoter\u00e1pia<\/strong>. Dr N\u00e9meth Zolt\u00e1n gy\u00f3gyszer\u00e9szt honoris causa fitoterapeut\u00e1nak nevezt\u00e9k ki ekkor.
\nM\u00e1ra<\/strong> egyre t\u00f6bb bioboltos, k\u00f6nyv, \u00fajs\u00e1g, weboldal foglalkozik gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyekkel, mivel manaps\u00e1g\u00a0divatt\u00e1 v\u00e1lt.<\/strong>\u00a0Sokan a p\u00e9nzszerz\u00e9s miatt fel\u00fcletes ismeretekkel tan\u00e1csokat adnak, k\u00f6nyveket \u00edrnak r\u00f3la, azonban a szakszer\u0171tlen alkalmaz\u00e1sb\u00f3l eredeztethet\u0151 kudarcok \u00e9s kellemetlen mell\u00e9khat\u00e1sok elker\u00fclhet\u0151ek lenn\u00e9nek. Szerencs\u00e9re az emberek bizalommal fordulnak a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek fel\u00e9<\/strong>, elfogad\u00f3ak \u00e9s nyitottak erre a ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gre. A szakszer\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 birtok\u00e1ban \u00e9s gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9ny-fitoterapeuta szakemberekkel hat\u00e9kony term\u00e9szetes m\u00f3dszerk\u00e9nt ma is „\u00e9l\u0151” \u00e9s j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3 gy\u00f3gym\u00f3d, ami tal\u00e1n egyid\u0151s az emberis\u00e9ggel.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"